A férfiak árulásra vannak programozva. A kérdés csak az, hogy mikor árulnak el.Vannak halhatatlan szavak. Régen elfelejtett vagy hamuvá égett szavak, amik újjászületésre várnak, mint a főnix, saját hamvaiból.Azt mondják, a hűség örök kötelék. Talán így van, de van egy kis gond. Hosszú idő, míg a másik bizalmát kiérdemeljük, de elég egy pillanat, hogy elveszítsük azt.Mindannyiunk életében eljön a pillanat, amikor kicsúszik kezünkből a gyeplő, mely eddig a biztonságot jelentette számunkra.Csak a legjobbak képesek tanulni a múlt hibáiból, a többieket a sors arra kárhoztatja, hogy megismételjék őket.A tanácstalan szív a kételyből és a zűrzavarból táplálkozik. Megkérdőjelezi az utadat, a módszereidet, és a motivációidat.Ahogy az érmének is két oldala van, az emberek is kétarcúak. Az egyiket a világ felé fordítjuk, a másikat megtartjuk magunknak. Kettősség, amelyet a fény és a sötétség egyensúlya tart fent. Mindannyian képesek vagyunk jóra és rosszra is. De csak azok igazán erősek, akik el tudják mosni a kettő közötti határokat.Furfangos dolog a múlt. Néha kőbe van vésve, máskor pedig elmosódó emlékek halmaza. De ha túl mélyre ásol a mocsokban, ki tudja, milyen szörnyet ébresztesz fel?Letaglózó érzés a bűntudat. Megpróbálhatsz hátat fordítani neki, de hangtalanul mögéd lopakodik, hogy aztán elevenen felfalhasson. Egyesek azért küzdenek, hogy megérthessék saját bűntudatukat, mivel nem tudják, vagy nem akarják felvállalni bűneiket. Mások menekülni próbálnak előle, megtépázva ezzel lelkiismeretüket, míg nem marad belőle semmi. De én egyenesen a bűntudat felé rohanok. Belőle táplálkozom, mert szükségem van rá. Számomra a bűntudat egy a néhány vezércsillag közül, amely utat mutat a sötétségben.​A gondolatainkat olyan egyszerű fegyverként használni ellenünk. A bensőnkben lakozó kétségek és saját bizonytalanságunk könnyű prédává tesznek minket. Vajon őszinték vagyunk magunkhoz, vagy csak mások elvárásainak akarunk megfelelni? És ha nyitottak és őszinték vagyunk, kiérdemeljük vajon az őszinte szerelmet? Elég bátrak leszünk valaha, hogy felfedjük legbensőbb titkainkat, vagy végül kiismerhetetlenek maradunk, még saját magunk számára is?Azt mondják, a bosszú hidegen tálalva a legjobb. De néha olyan meleg, mint egy tányér leves.Akit igazán megbántottak, csak kétféleképp találhatja meg újra a lelki békéjét: teljes megbocsátással, vagy halálos bosszúval.